Ingyenes · Nincs regisztráció
Készíts feladatlapot négyzetek, téglalapok, derékszögű háromszögek és L alakzatok területének és kerületének kiszámításához. Válassz mértékegységet, példaszámot és külön ellenőrző oldalakat a megoldásokhoz.
Az előnézet méretezve van. A PDF a pontos méreteket tartja meg.
A terület a lefedett síkrész nagyságát, a kerület a határoló vonal teljes hosszát fejezi ki. Minden alakzatnál mindkettőt ki kell számítani, ezért a tanulónak tudatosan kell megválasztania a műveletet és a mértékegységet. Az ábrák szemléltető vázlatok, nem méretarányos rajzok. A felírt méretekkel dolgozzatok, ne a nyomtatott vonal hosszát mérjétek meg.
Nem. A rajz mellett megadott számokkal kell dolgozni. Az ábra az alakot és a méretek kapcsolatát szemlélteti, nem a valós hosszúságot. Más papír vagy tájolás változtathat a megjelenésen anélkül, hogy az adatok matematikai jelentése megváltozna. A vonalzóval mért érték ezért nem helyettesíti a feliratokat.
Területszámításkor két hosszúsági irányt kapcsolunk össze. Centimétert centiméterrel szorozva négyzetcentimétert kapunk. A kerületnél csak hosszakat adunk össze, ezért ott centiméter marad az egység. Ha mindkét válasz mellé következetesen odaírjátok az egységet, könnyebb észrevenni, amikor valaki a másik kérdés képletét használta.
Nem. A választható típusok négyzetek, téglalapok, derékszögű háromszögek és sarokkivágással kapott L alakzatok. Az utóbbiak területe téglalapokkal, kerülete ismert szakaszokkal számolható. A program nem hoz létre tetszőleges görbe határokat vagy olyan szabálytalan sokszögeket, amelyekhez további adatok és más eljárások kellenének.
Először mutassátok meg az alakzat belsejét, majd ujjal járjátok körbe a határvonalát. Ez segít megérteni, miért tartozik két külön kérdés ugyanahhoz a rajzhoz. A négyzethálós papíron egységnégyzetekből is összeállíthattok egy téglalapot. Ez a külön szemléltetés megmutatja a terület jelentését, de ne keverjétek össze a saját méretarányos rajzot a generátor pusztán tájékoztató ábrájával.
A téglalap területe a hosszúság és a szélesség szorzata, kerülete pedig ezek összegének kétszerese. A négyzet oldalai egyenlők, de magyarázatkor ott is mutasd meg a négy határoló szakaszt. Azonos területhez nem feltétlenül tartozik azonos kerület. Kérd ezért a képlet választásának indoklását is, ne csak a számok behelyettesítésével kapott végső értéket.
