Ingyenes · Nincs regisztráció
Készíts feladatokat nemnegatív számok tízesre, százasra, ezresre, tizedre vagy századra kerekítéséhez. Szükség esetén jelenítsd meg a két szomszédos értéket és a felezőpontot a döntés támogatására.
Az előnézet méretezve van. A PDF a pontos méreteket tartja meg.
Kerekítéskor a számot egy közeli, választott pontosságú értékkel helyettesítjük. Először ezért a kívánt helyiértéket kell meghatározni, csak utána a számjegyeket vizsgálni. Pontosan félúton a generátor a nagyobb szomszédos értéket választja. Ez minden kérdésnél azonos szabály. Negatív számok nem szerepelnek, ezért nem kell külön értelmezni ennek az irányát a nulla alatti értékek esetében.
A két szomszédos kerekítési érték közül a nagyobb lesz a válasz. Ez állandó szabály, nem változik az utolsó számjegy párossága szerint. Gyakorlás előtt mondd ki ezt a megállapodást, hogy a tanulók ugyanazt alkalmazzák, mint a megoldóoldal. Különben eltérő válasz más korábban tanult módszerből is adódhat, nem feltétlenül hibás távolságítéletből.
A tizedes gyakorlat a kívánt pontosságnál eggyel több helyet mutat. Tizedre kerekítéshez a századok információjára van szükség. A további számjegy a döntést segíti, de nem marad változatlanul a válasz végén. A kerekített írásmód éppen kevésbé részletes, ezért a fölöslegessé vált utolsó helyet nem kell megtartani.
Nem. A szomszédok és a középpont számmal megadott értékét használd. A kép számok közötti távolságot szemléltet, nem papíron mérendő hosszúságot. Más formátum vagy képernyős megjelenítés nem teszi hitelesített mérőeszközzé. Az eredmény a számok és az adott feladatban kért pontosság összehasonlításából következik, nem a vonalzó leolvasásából.
Tíz, száz, ezer, egy tized vagy egy század lehet a kerekítési lépés. Tízesre kerekítésnél megfelelő tízes többszöröst, tizednél egy tizedesjegyes eredményt keresel. Először mondjátok ki a célzott pozíciót. A helyiértéket gyakorló lapok felidézik, miért jelent ugyanaz a számjegy mást különböző helyen, és miért nem szabad a helyeket tetszőlegesen felcserélni a kerekítési döntés közben.
Az egyszerű elrendezés a számot és a válasz helyét mutatja. A tanuló maga választ utat a legközelebbi értékhez. Kezdetben nevezze meg az alsó és felső szomszédot, majd a közöttük lévő felezőpontot. Így a döntés távolságra épül, nem pusztán egy utolsó számjegyről bemagolt mondatra. A szóbeli indoklás már a leírás előtt megmutathatja, hol bizonytalan a gondolatmenet.
